Dömét néhány napig nem tudtuk elvinni sétálni, mert sehogy sem akarta felvenni a hámot. Ha sikerült ráadnom, akkor is csak nagy harcok árán, és nem akartam, hogy rossz élményt kössön hozzá, így inkább nem erőltettem. Próbáltam újra megszerettetni vele, így kezdtük elölről, ahogy a szoktatás elején: körbeszórtam almákkal a hámot stb, de ugyanúgy tiltakozott...aztán rájöttem, hogy kinőtte. Szegénykémet ki tudja már mióta szorította, mi meg nem vettük észre. Úgyhogy elővettük az eggyel nagyobbat, simán ráadtuk, és újra sétálunk:D  Meg is mértük, már 12 kg, Marci ennyi idősen 16, 5 kg volt. Máshogy fejlődnek, és a testalkatuk is különböző, Marci robosztusabb, Döme kicsit nyúlékony, hosszúkás, és nagy a hasa. Egyik aranyosabb, mint a másik!

Döme és az új hám

Míg mi keményen dolgozunk, egyesek csak hesszelnek a medencénél!

Malackáink intenzív túrása illetve a haszon- és dísznövényeink iránti érdeklődése miatt jelentősen módosítanunk kellett a kertünkkel kapcsolatos eredeti elképzeléseinket. Egy ideje készülnek a kerítések és emelt ágyások, dobogók, a zöld füves résszel még nem döntöttük el, hogy mi lesz. Lehet, hogy leburkolunk majd még egy részt az udvarban, emellett szeretnénk meghagyni nekik egy helyett, ahol tudnak túrni, de jó lenne, ha a fű egy részét meg tudnánk menteni, mert valahol legelniük is kéne. Marci a bab levelét már tavaly is nagyon szerette, de a héten rájött, hogy a málna levele is nagyon finom. Döme segítségével egy nap alatt tövig lelegelték az összes málnabokrot, így azokat is el kellett kerítenünk. Jól meg is erősítettük a kerítést, mert a babhoz azért találtak egy kis oldalbejáratot, és újra kellett vetnem, miután az összeset kikaparták. Virágok terén elég válogatósak, igyekeztünk olyan virágokat venni, amik tavaly is túléltek. A török szegfűvel mellényúltunk, mert Marcinak köszönhetően ültetés utáni napon már egy virága sem volt. Fél napig még bíztunk benne, hogy talán az az egy bimbó, ami maradt rajta majd kihajt, de Döme nemes egyszerűséggel kiemelte az egész virágot a cserépből, és az asztal alá bebújva elfogyasztotta a maradékát.Szerencsére a spanyol margaréta nem ízlik nekik.

Dömének elég érdekes elalvási rituáléi és alvási pózai vannak. Itt éppen földel, ez az egyik kedvence:)

Most már ő is!

 A malacok eddig is szerették a kis házat, ahol Marcinak egy ideig szalmája is volt, de aztán sajnos beázott, és a nedves szalmát kidobtuk, nehogy megbetegedjen tőle. Mostanáig a  garázsban terítettünk nekik le egy kis szalmát, hogy tudjanak benne túrni, de végre eljutottunk a kis ház renoválásáig, így nem sokára visszaköltözhetnek.

Az ötletet a tenyésztőnél láttuk, ahonnan a malackáink származnak. Marci még nem igazán jött rá, hogy mire való, Dömét pedig egyelőre nem érdekli az új szerkezet. Most időnként nassolni valót szórunk a kefék alá, hátha felfedezik miért jó ez nekik.