Itt még volt némi szőrzet Marci feje tetején, de aztán teljesen megkopaszodott. A vedlés végére csak a csupasz bőre maradt, aminek hideg érzete furcsán hatott, hiszen a meleg szőrös testéhez vagyunk hozzászokva.
Csak fiúk
2015.09.16. 18:35Az elmúlt hetekben nem voltam itthon, így a malacoknak be kellett érniük a másik gazdájukkal, aki ráadásul hétköznap napközben sosincs itthon. Elég gördülékenyen ment a dolog, bár Marci a második héten már nehezen találta a helyét, és mindketten nagyon bújósak lettek. Mikor megérkeztem, nagy volt az öröm, hirtelen elment a malacok hangja, és Marci rögtön összemaszatolta az arcom, ahogy körbeszaglászott. Épp vacsora idejük volt, mikor megérkeztünk. Miközben készül a vacsora, mindig nagyon izgatottak, és az ember lába alatt szaladgálnak a konyhában, de Marci most nem tudta mi tévő legyen: mellőlem se akart elmozdulni, de közben hallotta a konyhából kiszűrődő zajokat, úgyhogy mellettem topogott kettőt jobbra, kettőt balra lépve, és még mindig egy hangot sem adott ki. Nagyon édi volt!
Azóta bújás van ezerrel! Közben készülünk a közös nagy útra, hamarosan kocsival indulunk neki mindannyian.
Gondolom, valahogy így lehettek akkor is, mikor hárman voltak:)
Semmi sincs biztonságban
2015.08.22. 11:17
Eddig a kis kertben lévő zöldségek védelmére elég volt ez a kerítés, de úgy látom, már nem sokáig. Itt is erősítésre lesz szükség:)
Seprűzés
2015.08.16. 10:59
Marcinak még anyu mutatta meg, hogy milyen jó is az, ha ,,seprűzik". Azóta is kihasznál minden lehetőséget, és teljesen bele tud lazulni a ,,cirógatásba":). Ennek az az egy hátránya van, hogy most már a sepregetés is kétszer annyi ideig tart, mert Marci próbál mindig úgy helyezkedni, hogy őt érjem el a seprűvel, vagy belefekszik a már összesepert kupac közepébe. Ha mindezek ellenére nem veszek róla tudomást elkezd sírni, úgyhogy inkább sepregetem őt is.
