Előbb vagy utóbb minden malac csordában fel kell állítani a rangsort, eldönteni melyik egyed a legerősebb, és meg kell határozni minden tagnak a helyét. Egy és kétéves kor között lehet leginkább számítani a házi malacoknál is a dominanciaharcra, Döme másfél éves, így már fiatal felnőtt malacnak számít, nálunk ennek most jött el az ideje. A két malacnak teljesen más a személyisége, Döme olyan mint a zsizsik, nem bír nyugton maradni, Marci lassabb, nyugodtabb, sokszor megáll, és csak néz, mint aki teljesen lefagyott, ez a harcaikban is visszaköszön (amellett persze, hogy ő a fiatalabb, és a később érkezett is). Rendszerint Döme az, aki beleköt a Marciba, aki tűri egy darabig, aztán, ha elfogy a türelme, jól helybenhagyja Dömét. ilyenkor sok teendőnk nincs, maximum kiterelem őket az udvarra, nem szabad beleszólni vagy bármilyen módon, pl étellel befolyásolni a vita rendezését, hagyni kell őket lejátszani a meccset, és a végén leápolni a sérüléseiket. Legtöbbször rosszabbnak néznek ki ezek a harcok, mint amilyenek, de azért előfordulhatnak komoly sérülések is, mindenesetre borzasztó rossz érzés végignézni, ahogy egymásnak esnek. Nálunk most volt az első igazán komoly verekedés, Marci úgy nézett ki utána, mint egy boxoló meccs után, Dömének pedig derékszögben behajlott a körme, ami le is tört azóta. Nem bánnám, ha sikerült volna eldönteniük, hogyan állnak egymással!