Döme elég hisztis malacka, általában az evéshez kapcsolódóan vannak nézet eltéréseink, ha valami nem úgy történik, ahogy ő elképzelte, gyakran hangosan visítva adja ezt a tudtunkra. Ha együtt alszunk, reggelente elég korán jelzi, hogy itt a reggeli ideje, és a fejét az arcomra helyezve pontosan a fülembe visít, hátha eléri a célját (nem szokta). Napközben akkor szokott behisztizni, ha a konyhában tevékenykedve nem veszem észre, hogy ő éppen éhen akar halni, ilyenkor néhányszor rászólok, majd megfenyegetem, hogy ki fogom csukni az udvarra, végül tényleg kicsukom, és nem engedem be egy darabig. Marci közben úgy viselkedik, mintha Döme nagy testvére lenne, és ha már kizárom a malac-ajtót, ő még ott áll egy darabig, és nem engedi be Dömét. Marci teljesen más karakter, ő halkan sírdogálva, és a lábamat bökdösve szokta jelezni, hogy neki is járna valami. Annyira édesek, hogy sokszor tényleg komoly kihívást jelent következetesnek maradni, és nem egész nap falatkákkal traktálni őket, de ez több szempontból sem szolgálná az érdekeiket, így továbbra sincs sok ingyen nasi, hanem meg kell dolgozzanak a finom falatokért..